Glázer Róbert edzői pályafutása 1985-ben Ajkán kezdődött és idén lesz 25 éve, hogy több-kevesebb sikerrel edzőként tevékenykedik a magyar labdarúgásban.

Glázer Róbert mesterrel részletesen átbeszéltük az elmúlt negyed évszázad történéseit, amelyből kiderült, hogy hogyan jutott el az Ajkai Alumínium együttesétől a szövetségi kapitányi posztig, milyen volt a viszonya Mészöly Kálmánnal, és hogy mit tart edzői karrierje csúcsának.

Glázer Róbert – az egykori szövetségi kapitány játékos pályafutása >>

Tudatosan készült-e az edzői pályára? Ha igen, akkor milyen módon, illetve mikor és hol kezdte edzői tevékenységét?
- Az edzőségre már játékos koromban készültem, így végigjártam a szamárlétrát. Először a segédedzői papírt szereztem meg, majd a TF keretein belül, elvégeztem a középfokú edzőit. Később az NB.I.-hez szükségem volt a szakedzői képesítéshez, ezért azt is megszereztem, majd amikor már a diplomákat kérték, akkor a „B” az „A” és a Pro licenc papírjait is megszereztem.

Az edzőséget Ajkán kezdtem el 1985-ben az Ajkai Alumínium SK csapatánál, és ami örömmel töltött el, hogy amikor odakerültem, akkor néhányszáz néző látogatta a hazai találkozókat, ami a jó szereplésünknek köszönhetően, három-négyezer főre emelkedett. A bajnokságban jól szerepeltünk, végül a harmadik helyet szereztük meg a harmadosztályban. Az azt követő szezont a Győr-Ménfőcsanak kispadján töltöttem, majd 1987-ben lettem a Veszprém edzője. Aztán 1988-ban következett a kiugrás, amikor is Veszprém megyének, illetve hát Veszprémnek NB.I.-es csapata lett, akkor egyhuzamban, közel négy évig voltam a Veszprém vezetőedzője.

Nagyon jól szerepeltek a veszprémi csapattal, hiszen az NB.II.-ből feljutva, az ön vezetése alatt stabil NB.I.-es csapat lett a Veszprém, sőt az 1990-91-es szezonban 5. helyen végzett a társaság, amelyben az ön munkája is bőven benne volt. 1991 évelején mégis a Győri ETO csapatához szerződött. Miért ment Győrbe, motiválta a dolog vagy más tényezők játszottak közre?
- Más okok játszottak közre, de ezeket akkor sem mondtam el. Egy okot viszont elmondok, ami miatt rá voltam kényszerítve a váltásra. Ígéretet kaptam a Veszprém vezetőitől, hogy a válogatottnál segíthetem Mészöly Kálmán munkáját, mint pályaedző, majd később egy bizonyos személy ezt nekem meg akarta tiltani, így végül Győrben kötöttem ki, holott úgy volt, hogy külföldre szerződöm. Több lehetőség közül is választhattam volna, Svájcba nem kaptam meg a munkavállalási engedélyt, ezek után felvetődött a Vasas is, végül viszont Győrbe mentem. Életem legrosszabb döntése volt, hogy otthagytam a Veszprémet, amikor eljöttem, akkor UEFA-kupa indulást érő 4. helyen álltunk, ha jól emlékszem egy ponttal lemaradva a dobogóról.

Mészöly Kálmán munkáját, két -1990-91 és 1994-95 – külön időszakban is segítette a válogatottnál, mint pályaedző. Milyen volt a viszonyuk, illetve milyen kvalitású edzőnek tartja Mészöly Kálmánt?
- Mészöly Kálmán fantasztikus edző és korrekt ember, óriási szívvel és tudásanyaggal rendelkezik. Közös munkánk megkezdése előtt, nem volt felhőtlen a viszonyunk Kálmánnal, hiszen két alkalommal összeszólalkoztunk. Egyszer még játékos koromban a „B” válogatottban, amikor edzőm volt, másodszor pedig egy Veszprém – Vasas mérkőzés alkalmával. De ő választott engem pályaedzőjének, és az első mondatok után úgy gondoltam, hogy segíthetek neki. Mind a két időszakban kiválóan megértettük egymást, és mivel egyformán láttuk a futballt, így kiegészítettük egymást, engedett dolgozni a válogatottnál és még egyszer mondom, nagyszerű edzőnek tartom.

1991 őszén, négy mérkőzésen vezette a válogatottat, mint megbízott szövetségi kapitány. Hogyan került Mészöly Kálmán helyére, és miért „csak négy alkalommal dirigálta a nemzeti csapatot?
- Először is, Kálmán kapott egy külföldi lehetőséget, akkor arról volt szó, hogy egy évig leszek a szövetségi kapitány, és miután a Kálmán visszatér, utána ismét együtt folytatjuk a közösen megkezdett munkát. Az MLSZ elnöksége meg volt elégedve a munkánkkal, de mivel én mindenképpen klubcsapatnál is szerettem volna dolgozni, így a megbízatásom 1991. szeptembertől – 1992. január 1.-ig szólt. Tőlem Jenei Imre vette át a csapatot, engem pedig az utánpótlás válogatottak szövetségi edzőjének neveztek ki.

1992 tavasza és 1994 tavasza között irányította a Szombathelyi Haladás csapatát. Milyen volt a szombathelyi két év, és végül miért távozott a csapat éléről?
- Az ottani tevékenységem felemásra sikerült. Az 1992-93-as szezonban megnyertük az NB.II. Nyugati csoportját és a döntőig meneteltünk a magyar kupában, ahol a Ferencváros csak hosszabbítás után hódította el a kupát, tehát mondhatjuk, hogy egy jól sikerült szezont zártunk. Az 1993-94-es idény már nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, így hát 1994 áprilisában, közös megegyezéssel szerződést bontottunk.

Majd az azt követő években több csapatnál is megfordult. Kérném, jellemezze néhány mondatban az egy-egy csapatnál eltöltött időszakot!
- 1994 őszén az első tizenöt fordulóban a Veszprém csapatát irányítottam. 1996 tavaszán egy ideig az EMDSZ-Sopron gárdáját vezettem, de ott szétesett minden. Aztán másfél évig ismét Veszprémben tevékenykedtem, majd néhány hónap Pécsen, ahol a célok meghatározásában támadt nézeteltérésem a vezetőkkel, így hát onnan is eljöttem. Az 1998-99-es szezonban a Dunakeszivel a harmadosztályban – akkori NB.II. – bajnoki címet ünnepeltünk.

1999 őszén, 17. fordulón keresztül az Újpest FC csapatának volt a vezetőedzője. Hogyan került Újpestre és miért távozott fél év után?
- Engem Dunakesziről Lukács Ferenc elnök úr vitt magával Újpestre. A munkám megkezdése után fél évvel megszüntették a szakmai igazgatói posztot, és mivel az addigi szakmai igazgatót, Várhidi Pétert, nevezték ki a helyemre, így nekem távoznom kellett, pedig az őszi szezon után a 4. helyen állt a csapat, végül pedig a 10. helyen végeztek.

2000 nyarától, napjainkig, sorrendben a következő csapatoknál – Zalaegerszeg, Veszprém, Kispest, Újpest, Haladás, Kecskemét, Veszprém, Hévíz – vállalt munkát. Ha jól számolom, akkor ez hét csapat, de Veszprémben kétszer is megfordult az utóbbi tíz évben. Miért váltott ilyen gyakran?
- Ahol szükség volt a munkámra, mindig oda mentem. Zalaegerszegen a kitűzött cél az volt, hogy benntartsam a csapatot az NB.I.-ben, az elvárás sikerült is, hiszen tizedikek lettünk. 2001 nyarán egy elég komoly munkát kezdtem el Veszprémben, de volt egy olyan feltételem, hogyha első osztályú csapat hív, akkor elengednek. Mivel hívott Koncz László a Kispest akkori vezetője, így 2001 szeptemberében elfogadtam a Honvéd ajánlatát. A csapat akkor a kieső helyet jelentő 11. hely előtt egy ponttal, a 10. helyet foglalta el. A célkitűzés az 5-8. hely volt, a végén 7. helyen végzett a Kispest.

Sajnáltam, hogy eljöttem Kispestről, de 2002 tavaszán elfogadtam az Újpest ajánlatát, ahol végül magyar kupát nyertünk. Aztán következett a Haladás, ahol a feljutás volt a célkitűzés, ami a végén sikerült is, igaz, hogy az utolsó fordulókban már Détári Lajos irányította a társaságot. Majd ismét Koncz Lászlóval dolgozhattam együtt, de nem Kispesten, hanem Kecskeméten, ahonnan néhány forduló után, egy anyagi vita miatt távoztam. Következett ismét Veszprém, majd négy és fél év Hévízen, ahol nagyon jól éreztem magam, és kölcsönösen adtunk egymásnak a klubbal.

A tavalyi év legvégén, közös megegyezéssel szerződést bontottak a Hévíz csapatával. Milyen tervei vannak a jövőben?
- Természetesen dolgozni szeretnék, így hát várom az ajánlatokat.

Sok sikert és jó egészséget kívánok a további munkához.
- Köszönöm.

Glázer Róbert – az egykori szövetségi kapitány játékos pályafutása >>

Csapatai edzőként:

Ajkai Alumínium SK (1985-86),
Győr-Ménfőcsanak (1986-87),
Veszprémi SE (1987-90 ősz),
Közben, 1990-91-ben: Mészöly Kálmán pályaedzőjeként a válogatott mellett is dolgozott.
Győri ETO (1991),
Közben, 1991. október – december: megbízott szövetségi kapitány,
Haladás VSE (1992 tavasz-1994 tavasz),
Közben, 1992-93-ban: az utánpótlás válogatottak szövetségi edzője,
Veszprém FC (1994 ősz),
A válogatott pályaedzője (1994-95),
Jutas-Veszprém (1996-97 ősz),
Pécsi MFC (1998 tavasz),
Dunakeszi Máv-Adtranz (1998-99),
Újpest FC (1999 ősz),
Zalaegerszegi TE (2000-01),
Veszprém LC (2001. július – szeptember),
Kispest-honvéd (2001 ősz),
Újpest FC (2002 tavasz),
Lombard FC Haladás (2002-03),
Kecskeméti TE (2004 ősz),
Veszprém LC (2004 ősz-05),
Hévíz FC (2005-2009 ősz)

Kiemelkedő eredményei edzőként:

1-szer Magyar Kupagyőztes (2001-02),
1-szer Magyar kupa-ezüstérmes (1992-93),
3-szoros Bajnok az NB.II.-ben (1987-88, 1992-93, 1998-99 – akkori harmadosztály),
1991-ben négy mérkőzésen irányította a válogatottat, megbízott szövetségi kapitányként. Mérlege: 4 mérkőzés, 2 döntetlen, 2 vereség, 1-6-os gólarány, 2 pont.