Magyarországon 1901-ben játszották a csapatok az első hivatalos bajnoki labdarúgó mérkőzést. Azóta minden labdarúgó szezon után gólkirályt avatnak, azt illeti meg a gólkirályi cím, aki az aktuális évadban a legtöbb gólt szerzi.

Az alábbi 5 részes összeállításból megtudhatják, kik azok az egykori illetve mai kiváló labdarúgó játékosok, akik gólkirályként vonultak be a magyar futballtörténelembe. Az 1-4. rész egyenként 25 évet, az 5. rész a maradék 9 évet dolgozza fel. Egyes részekben az aktuális „sztárokról” portré illetve néhány mondatos leírás található.

A táblázat a következőképpen értendő: az első sorban a bajnoki idény van feltüntetve, aztán a gólkirály neve, majd labdarúgó klubja, végül góljainak száma az évadban.

A Magyar Nemzeti Labdarúgó Bajnokság gólkirályai (1926-1950) >>
A Magyar Nemzeti Labdarúgó Bajnokság gólkirályai (1951-1975) >>
A Magyar Nemzeti Labdarúgó Bajnokság gólkirályai (1976-2000) >>
A Magyar Nemzeti Labdarúgó Bajnokság gólkirályai (2001-2009) >>

1. rész – 22 bajnoki évad

• 1901 Manno Miltiades   Budapesti TC 17 gól
• 1902 Manno Miltiades Budapesti TC 10 gól
• 1903 Károly Jenő MTK 15 gól
• 1904 Pokorny József Ferencvárosi TC 12 gól
• 1905 Károly Jenő MTK 23 gól
• 1906/07 Kelemen Béla Magyar Atlétikai Club 21 gól
• 1907/08 Vangel Gyula Magyar Atlétikai Club 21 gól
• 1908/09 Schlosser Imre Ferencvárosi TC 30 gól
• 1909/10 Schlosser Imre Ferencvárosi TC 26 gól
• 1910/11 Schlosser Imre Ferencvárosi TC 38 gól
• 1911/12 Schlosser Imre Ferencvárosi TC 34 gól
• 1912/13 Schlosser Imre Ferencvárosi TC 33 gól
• 1913/14 Schlosser Imre Ferencvárosi TC 21 gól
• 1916/17 Schlosser Imre MTK 38 gól
• 1917/18 Schaffer Alfréd MTK 42 gól
• 1918/19 Schaffer Alfréd MTK 41 gól
• 1919/20 Orth György MTK 28 gól
• 1920/21 Orth György MTK 21 gól
• 1921/22 Orth György MTK 26 gól
• 1922/23 Priboj István Újpesti TE 25 gól
• 1923/24 Jeszmás József Újpesti TE 15 gól
• 1924/25 Molnár György MTK 21 gól

E korszakból három igazán nagy „klasszist” mutatnék be:

Schlosser Imre (1889-1959)

A karikalábú zseni az 1910-es évek legnépszerűbb Magyar játékosa volt. A „Slózi” becenévre hallgató játékos a Remény FC csapatában kezdte el rúgni a labdát, majd a Fradi játékosa lett 1904-ben. A zöld-fehéreknél 1915 őszéig játszott, ekkor igazolt a rivális MTK-hoz ahol 1922-ig futballozott. 1922-től edzőként dolgozott itthon illetve külföldön. Közben játszott a bécsi Wiener AC csapatában is. 1926-27-es szezonban ismét a Ferencvárost erősítette, ezután pedig a Budai 33 játékosa lett. Játékospályafutása során 13-szor nyert magyar bajnoki címet (7-szer az FTC, 6-szor az MTK játékosaként), ez máig egyedülálló teljesítmény, mint ahogy 7 gólkirályi címe is. Ezen felül Magyar Kupát nyert 1913-ban. A hazai első osztályú bajnokságban 361 gólt lőtt. Az 1911-12-es szezonban Magyarországon, az „év labdarúgója” címet is elnyerte. Válogatott szinten 68 mérkőzésen 58 gólt szerzett. Legjobb mérkőzése talán 1911-ben Svájc ellen volt, amikor is 6 gólt lőtt a 9-0-ra megnyer mérkőzésen. Részt vett az 1912-es olimpián. Később edzőként kamatoztatta tudását.

Orth György (1901-1962)

Túlzás nélkül „minden idők legkiválóbb magyar labdarúgója”. Képességeit Európa szerte elismerték. Tökéletes technikai tudásának köszönhetően, mindkét lábbal és fejjel egyaránt kiválóan kezelte a labdát. A Terézvárosi SK csapatában kezdett futballozni. 1915-től a Vasas, 1916-tól pedig az MTK játékosa. A kék-fehéreknél 1929-ig játszott és 8 bajnoki címet illetve 1 Magyar Kupát nyert a csapattal. Egyéni címeit tekintve: 3-szoros gólkirály, és 1917-18-as szezonban az „év labdarúgója” Magyarországon. 1925-ben Bécsben egy „barátságos” mérkőzésen, súlyos sérülést szenvedett. Négy évet ugyan játszott még az MTK csapatában de már „csak” árnyéka volt régi önmagának. Távozása után felkérésre futballozott még egy évet a Budai 33 csapatában. 1930-32-ig Chilei szövetségi kapitány. 1932-ben hazatér és játékos-edző a Bocskainál majd ugyanezt a posztot tölti be az olasz Messina és a német Nürnberg csapatainál. Ezek után több klubcsapatnál és válogatottnál dolgozott külföldön, kiváló eredményeket elérve. Játékosként a válogatottban 1917 és 1927 között, 32 mérkőzésen 13 gólt szerzett. 1962-ben Portóban hunyt el.

Schaffer Alfréd (1893-1945)

Hatalmas termetű, kitűnően cselező középcsatár volt. Mindkét lábbal egyformán erősen és pontosan lőtt. A kor egyik legkiválóbb támadójának tartották. 1911 és 1912 között több klubban is megfordult. Az 1912-13-as szezont a Budapesti AK csapatánál tölti, innen szerződik 1914-ben az MTK csapatához ahol 1919-ig, 84 bajnoki mérkőzésen 159 gólt szerez. A kék-fehér alakulattal 3-szor ünnepel bajnoki címet illetve 2-szer bizonyul a legjobb góllövőnek. A magyar válogatottban 15 szereplése alkalmával 17 gólt lőtt. 1919-től külföldön folytatta pályafutását, később edzőként dolgozott.

A Magyar Nemzeti Labdarúgó Bajnokság gólkirályai (1926-1950) >>
A Magyar Nemzeti Labdarúgó Bajnokság gólkirályai (1951-1975) >>
A Magyar Nemzeti Labdarúgó Bajnokság gólkirályai (1976-2000) >>
A Magyar Nemzeti Labdarúgó Bajnokság gólkirályai (2001-2009) >>