Szamosi Tamás – a Pécsi MFC labdarúgó csapatának kapitánya
Nemrég egy interjú keretein belül Szamosi Tamással beszélgettem. Tamás mesélt az 1990-es évek magyar sztárcsapatairól, élete mérkőzéséről, a ZTE bajnokcsapatáról illetve arról, hogy lett a PMFC játékosa, és mik a jövőbeni tervei.
Szamosi Tamás 1974-ben született Budapesten. Gyermekként a Budapesti Honvéd csapatában kezdett el futballozni és ott lett először igazolt játékos.
20 éves korodig játszottál kispesten, ahhoz viszont hogy a magyar első osztályban pályára léphessél bajnoki mérkőzésen, a III. kerületi TVE csapatához kellett igazolnod. Hogyan is történt ez a váltás?
– Kezdjük az elején, én mint a Kispest saját nevelésű játékosa az 1980-as évek bombaerős honvédján nőttem fel, ámulatba ejtve figyeltem Détáriék játékát. Később, az 1990-es évek első felében, sokszoros ifjúsági válogatott létemre, esélyem sem volt bekerülni az akkori csapatba, még a kispadon is válogatott játékosok ültek. Az 1992-93-as bajnokcsapattal ugyan együtt edzettem de a keretbe már nem fértem be. Ezek után kettős játékengedéllyel Budafokon játszottam egy évet, majd 1995 nyarán az akkori másodosztályú III. kerület csapatához igazoltam.
Ahol az első évben megnyertétek a másodosztályt. Milyen volt a hangulat?
– A hangulat az nagyon jó volt, imádtam ott játszani. Erősségünk az összetartás volt, és a körülmények is rendben voltak. Az 1995-96-os szezonban megnyertük a másodosztályú bajnokságot, a következő bajnoki évben pedig az nb.1.-ben értünk el néhány szép eredményt, végül a 18 csapatos mezőnyből a 15. helyen végeztünk és osztályozó mérkőzésen estünk ki a Diósgyőr ellen.
Ezek után 1997 nyarán jött az MTK ajánlata, ami nem kis kihívást jelentett számodra, hiszen az aktuális bajnok és kupagyőztes kezdő csapatába szintén nem lehetett könnyű bekerülni. Hogy sikerült beilleszkedni az akkori sztárok közé?
– Azt el kell hogy mondjam, az MTK abban az időben a legjobb csapat volt Magyarországon, néhány év leforgása alatt két bajnoki címet illetve három kupát nyert. A keret nagy részét válogatott játékosok alkották, a beilleszkedésem viszonylag könnyen ment, a társak hamar elfogadtak, Garami mestertől már az elején megkaptam a bizalmat, amivel élni is tudtam. A játék jól ment, a mérkőzések nagyobb részén pályára is léptem, úgy érzem, megháláltam a belém vetett bizalmat.
Volt-e olyan játékos az akkori csapatból, akivel mai napig jó a kapcsolatod?
– Kenesei Krisztiánnal a legjobb barátok lettünk, barátságunk még mindig tart.
A Hungária-körúton eltöltött évek alatt a csapat meghatározó játékosává váltál. Saját véleményed szerint mennyit fejlődtél?
– Minden szinten nagyon sokat fejlődtem. A négy szezon alatt több mint száz első osztályú mérkőzést játszottam, 1 bajnoki címet és 2 kupagyőzelmet szereztem a csapattal. Úgy gondolom, ezek az adatok mindent elmondanak.
Tehát tapasztalt játékosként szerződtél Zalaegerszegre ahol újabb bajnoki elsőséget szereztél. Milyen csapat volt akkoriban a ZTE, volt-e futballáz a városban?
– Szintén egy jó érzékkel összeválogatott csapat voltunk, ennek már az első szezonban bajnoki cím lett az eredménye. Nagyon jó hangulat volt azokban az időkben a csapat körül, mi játékosok szinte úsztunk a népszerűségben, a város és a szponzorok teljes mértékben a csapat mögött álltak. Mérkőzéseinket rendszerint 8-10 ezer ember tekintette meg a helyszínen, véleményem szerint a 2001-02-es bajnokcsapatunk az utóbbi tíz év legerősebb klubcsapata volt.
A bajnoki cím után pedig következhettek a BL-selejtezők. Hogy szerepeltetek?
– Érzésem szerint várakozáson felül. A selejtező 2.fordulójában kezdtünk a horvát NK Zagreb csapata ellen, az Üllői úton 1-0-ás győzelmet arattunk {2002.07.31. Üllői Út, 5000 néző ZTE – NK Zagreb 1-0 (0-0) Gólszerző: Ljubojevics a 17.percben}. A visszavágón a Zágrábi csapat vezetett 2-0-ra, de az utolsó percekben 11-esből sikerült szépítenünk {2002.08.07. Zágráb, Maksimir-stadion, 5000 néző NK Zagreb – ZTE 2-1 (2-0) Gólszerzők: Milinovic a 2., Lovrek a 28., Urbán a 89.percben -11-esből}, így idegenben lőtt góllal jutottunk tovább. Következhetett a 3.forduló, ahol is a Manchester United volt az ellenfél. A Puskás Ferenc-stadionban Koplárovics Béla góljával (a gólpasszt jómagam adtam), óriási meglepetésre 1-0-ás győzelmet arattunk az angol sztárcsapat felett {2002.08.14. Puskás Ferenc-stadion, 29000 néző vezette: Wolfgang Stark(német) ZTE: Ilics – Babati, Csóka, Urbán, Budisa, Szamosi – Faragó (Balog Cs., 74.), Ljubojevics, Vincze O., Egressy (Molnár B., 65.) – Kenesei K. (Koplárovics, 83.). Szakvezető: Bozsik Péter Manchester U.: Carroll – Brown (Ph.Neville, 6.), O’Shea, Blanc, Silvestre – Beckham, Keane, Verón, Giggs – Solksjaer (Forlán, 80.), Van Nistelrooy. Menedzser: Alex Ferguson Gólszerző: Koplárovics a 91. percben}. Még annyit mondanék hogy életem mérkőzése volt, egy nagy élmény, mindig is emlékezni fogok rá. A visszavágóra már nem szívesen emlékszem vissza, hiszen Manchesterben kaptunk „egy sima ötöst” és egyet sem rúgtunk {2002.08.27. Old Trafford, 66814 néző, Manchester United – ZTE 5-0 (3-0) Gólszerzők: Van Nistelrooy a 6., Beckham a 15., Scholes a 21., Van Nistelrooy a 76.,-11-esből-, Solskjaer 84.percben}. Ezek után az UEFA kupában folytattuk ahol rögtön az első körben kiestünk.
Ezt a sikerszériát kővető években értetek-e el valamilyen említésre méltó eredményt?
– Sajnos nem, jó erős középcsapattá váltunk.
Ugorjunk egyet, 2005-ben váltottál, és úgy gondoltad kipróbálod magad a Ciprusi bajnokságba. Megtaláltad a számításodat odakint?
– Minden téren. Ciprus egyik legnépszerűbb csapatában a Nea Salaminában játszottam közel négy éven keresztül. A klub, Ciprusi szinten szintén óriási szurkolótáborral rendelkezett, a körülmények kiválóak voltak, családommal együtt nagyon jól éreztük magunkat.
A Ciprusi bajnokság erősségét tekintve hol helyezkedik el Európában?
– Erre a válaszom: hogy valahol a középmezőnyben. Már több mint tíz éve egyre nagyobb pénzeket fektetnek bele klubszinten a Ciprusi labdarúgásba, ennek pedig csak fellendülés lehetett a következménye, így azt mondom, hogy futballjuk az elmúlt öt-tíz évben felzárkózott az Európai középmezőnyhöz. Mára, arra a szintre is eljutottak, hogy van és tavaly is volt BL főtáblás csapatuk (tavaly az Anorthosis, idén pedig az Apoel Nicosia). Ezért véleményem szerint, napjainkra színvonalasabb lett a Ciprusi bajnokság, mint a mi hazai pontvadászatunk.
Érdekes megállapítás. Most viszont kanyarodjunk vissza a hazai pontvadászatra. Miért igazoltál vissza Magyarországra, ha kiváló körülmények között futballoztál Cipruson?
– Mert hívtak. Amikor kint éltem akkor is tartottam a kapcsolatot a Zalaegerszegi vezetőkkel, ezért egyértelmű volt számomra, ha hazajövők, akkor csak is a ZTE csapatában folytatom. Azért hívtak haza, mert ismét egy erős csapatot szerettek volna kialakítani Zalaegerszegen és nekem kulcsszerepet szántak az alakuló keretben.
Ehhez képest egy év után Pécsre igazoltál. Elküldtek vagy te, döntöttél a váltás mellett?
– Elküldtek, és az a szomorú hogy a mai napig nem tudom miért is. Annyit elvártam volna, hogy Csank mester leül velem és közli, vége a közös munkának, nem pedig a hátam mögött rúgnak ki.
Miért éppen a PMFC csapatát választottad?
– Volt több lehetőségem a nyáron, viszont egyedül a Pécsi vezetők éreztették velem, hogy igazán kellek nekik illetve, hogy bíznak bennem.
Hogyan kaptad meg a csapatkapitányi karszalagot?
– Nyilván a korom és a tapasztalatom miatt választott engem Botos Antal vezetőedző. Egyébként csapatunknál van egy játékos bizottság, amely négy főből áll. Rajtam kívül bizottsági tag még Stark Péter, Lantos Levente és Sütő László.
Mik a jövőbeli terveid?
– Szeretném, ha megnyernénk a másodosztályt a szezon végén, és ha a vezetők is úgy gondolják (mivel a nyáron lejár a szerződésem) akkor még egy évet szeretnék játszani az nb.1.-ben.
Térjünk rá a válogatottságra, információm szerint 3-szoros válogatott játékosnak vallhatod magad. Mikor és kinek a kapitánysága alatt debütáltál a nemzeti csapatban?
– Már Bicskei kapitánysága alatt rengetegszer voltam kerettag. A debütálásom és további két szereplésem viszont Gellei Imre idejére esik. Bemutatkozásom 2001.11.14.-én hazai pályán a Macedónia ellen 5-0-ra megnyert mérkőzésen történt, csereként léptem pályára, Dárdai Palit váltottam a 70. percben. Ezt követően még Svájc (2002.02.13. Magyarország – Svájc 1-2) és Moldova (2002.11.20. Magyarország – Moldova 1-1) ellen képviselhettem a nemzeti színeket. Sajnos többször nem szerepelhettem a magyar válogatottam, de így is egy gyermekkori álmom vált valóra, nagyon büszke vagyok a három szereplésemre.
Volt-e még olyan mérkőzés, amire szívesen emlékszel vissza?
– Igen. 2001 novemberében hazai pályán játszottunk a Debrecen csapatával és 3-1-re nyertünk, a közönség felállva ünnepelte a győzelmet. Nekem ez dupla öröm volt, mert a mérkőzés előtti napokban született meg a fiam, úgyhogy a mérkőzés után a győzelemmel együtt a fiam születését is megünnepeltük. Nagyon boldog nap volt.
Volt-e példaképed vagy kedvenc játékosod, akire felnéztél?
– Fiatalabb koromban Duró József, akit fantasztikus játékosnak tartottam, később az MTK-nál Lőrincz Emil volt az a játékos, akitől a legtöbbet tanultam.
Mit csinálsz, ha nem focizol?
– A családomnak élek, nős vagyok és két gyermek édesapja. Ezen felül van hobbim és beiratkoztam egy gyógymasszőr tanfolyamra.
Mi a hobbid?
– A horgászat minden mennyiségben, de kizárólag a sporthorgászat (visszaengedem a halakat) ez egy nagyon jó kikapcsolódás a számomra, néha a nyolc éves fiamat is viszem magammal.
Céljaid a pályafutásod befejezése után?
– Ha minden összejön akkor rehabilitációval szeretnék foglalkozni, ezért járok jelenleg a gyógymasszőr tanfolyamra.
Akkor szeretnék neked sok sikert kívánni céljaid eléréséhez, mind a pályán mind pedig a civil életben.
– Köszönöm.
Névjegy:
Név: Szamosi Tamás
Születési idő: 1974.11.27.
NB.I.-es mérkőzés/gól: 275/3
Válogatott mérkőzés/gól: 3/-
Csapatai:
- Budapesti Honvéd/Kispest-Honvéd (1995-ig),
- kettős játék engedéllyel Budafok (1994-95),
- III. kerületi TVE (1995-97), MTK Hungária (1997-2001),
- Zalaegerszegi TE (2001-2004 ősz), Nea Salamina (ciprusi, 2005 tavasz-2008),
- Zalaegerszegi TE (2008-09), Pécsi MFC (2009. júliustól)
Kiemelkedő eredményei:
- 2-szeres Magyar Bajnok (1998-99, 2001-02),
- 1-szer Magyar bajnoki ezüstérmes (1999-2000),
- 2-szeres Magyar Kupagyőztes (1997-98, 1999-2000)
Szamosi Tamás 1974-ben született Budapesten. Gyermekként a Budapesti Honvéd csapatában kezdett el futballozni és ott lett először igazolt játékos.